5. A törvény 26. § (3) bekezdése szerinti ajánlásnak érvényességi feltétele, hogy az ajánlószelvényen történjen. Az értesítővel együtt kiküldött, nyomdailag előállított ajánlószelvényen kívül, lehetséges-e, hogy pártok, társadalmi szervezetek e célra külön ajánlószelvényt állítsanak elő?
A választási törvény az ajánlószelvény használatát - titkos jelölés esetén - kötelezővé teszi, továbbá a törvény 3. sz. melléklete az ajánló
szelvény formáját és tartalmát kötelezően meghatározza. Ennek megfelelően a törvény 26. § (3) bekezdésben szabályozott titkos ajánlás esetén az értesítővel együtt kikézbesített ajánlószelvény használata kötelező.
6. Ha egy jelölt eredetileg egy meghatározott párt, társadalmi szervezet jelöltjeként indult, később azonban módosította a megnyitott ajánlóívet, olyan formában, hogy a "párt által támogatott függetlenként" indult, az így összegyűjtött ajánlószelvények (amit a jelölt gyűjtött) elfogadhatók-e?
A törvény előírása szerint a jelölt az ajánlások összegyűjtése után nem módosíthatja az ajánlóív adatait. Ennek megfelelően, ha egy meghatározott párt, társadalmi szervezet jelöltjeként indult, akkor nem indulhat "párt által támogatott független jelöltként”. Természetesen, ha új ajánlóívet nyit és újból összegyűjti a szükséges mennyiségű ajánlást, akkor dönthet úgy, hogy az utóbbi jelölést fogadja el. A választási törvény előírása szerint a jelölt párt, társadalmi szerv jelöltjeként, vagy független jelöltként indulhat, így a két fogalom nem vonható össze.
7. Ha a pártok általi közös jelölést időközben módosították önálló jelölésre, az addigi közös jelölésre leadott ajánlások elfogadhatók-e?
Közös jelölést csak közös ajánlással, önálló jelölést, csak önálló ajánlással lehet megalapozni. A közös jelöléshez összegyűjtött ajánlások utóbb nem szolgálnak alapul önálló jelöléshez.
8. Egyes pártok, társadalmi szervezetek "választási szövetséget" alakítottak. Amennyiben a pártok, társadalmi szervezetek bírósági bejegyzése nem történt meg, vagy csak folyamatban van, közös néven bejelenthetnek-e jelöltet, illetve listát? A listaállítás joga csak a szövetség nevén történhet--e, és a koalíció közös jelölésnek minősül--e?
Párt, társadalmi szervezet jelöltjeként csak pártként, illetőleg társadalmi szervezetként bejegyzett szervezetek (pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. tv.1. § és az egyesülési jogról szóló 1989. évi !I. tv. 15. §-a szerint) jelöltjei indulhatnak. A párt, társadalmi szervezet bejegyzésének - ahhoz, hogy az 1990. szeptember 30-ai választáson jelöltet, illetőleg listát indíthassanak - legkésőbb 1990. szeptember 13-áig meg kell történnie. Azok a szervezetek, amelyek a bejegyzés tényét igazolni nem tudják, listát a kétszavazatos választási rendszerben sem indíthatnak. Közös listaindítás esetén a közös névnek is bejegyzettnek kell lennie, ennek hiányában az adott pártok, társadalmi szervezetek csak bejegyzett nevük teljes megjelölésével indíthatnak közös listát. Ahhoz, hogy egy párt, társadalmi szervezet az 1990. szeptember 30-ára kitűzött választáson önállóan jelöltet vagy listát állítson, szükséges, hogy az adott szervezetet legkésőbb 1990. szeptember 13-áig - a jelöltek bejelentésének határnapjáig nyilvántartásba vegyék.
9. A jelölt nyilvántartásba vételét meg kell--e tagadni, ha az ajánlóíven, az ajánlószelvényeken feltüntetett neve nem egyezik meg a választók nyilvántartásában; a népesség-nyilvántartásban, a személyi igazolványban feltüntetett hivatalosnak tekintendő nevével?
A jelöltek a jelenleg hatályos névviselési jogszabálynak megfelelő néven kerülhetnek nyilvántartásba vételre, tekintettel arra, hogy a választók nyilvántartásában, a népesség-nyilvántartásban, a személyi igazolványban feltüntetett nevek sok esetben nem követték a jogszabályi változásokat. Ennek megfelelően minden olyan név elfogadható, amely a bejelentés időpontjában anyakönyvezhető lenne.
10. Hogyan foglaljon állást a helyi választási bizottság az írástudatlan által "xx" jelzéssel aláírt ajánlások esetében, ha azokat összegyűjtve adják te a helyi választási bizottsághoz?
Az ajánlások és az ajánlószelvények tekintetében követelmény az okiratszerűség. E szerint az írástudatlan és írásképtelen személy által tett "xx" jelzés mellett annak hitelességét igazolóan szerepelnie kell a hitelesítő személy aláírásának. Azokban az esetekben, ahol az okiratszerűség ezen követelménye nem teljesül, a jelölt bejelentéséig (1990. szeptember 13-áig) mód vari a hiányosság pótlására.
11. Érvénytelennek minősített ajánlószelvényen való ajánlás helyett más módon (ajánlóív aláírása, levélben történő ajánlással) élhet-e a választópolgár ajánlási jogával?
Azokban az esetekben, amikor a választók nyilvántartásának összeállításakor elkövetett technikai hiba miatt a választópolgár ajánlását tévesen tette meg, mód van arra, hogy helyes tartalommal kitöltött új ajánlószelvényen tehesse meg ajánlását. A korábban tévesen kitöltött ajánlást hivatalból érvényteleníteni kell (pl. téves egyéni választókerületi számmal történő első jelölés).
12. A jelölés bejelentésének határidejét hogyan kell értelmezni?
Tekintettel arra, hogy jogszabály nem állapít meg az általános joggyakorlattól eltérő időpontot, ezért a jelöltbejelentés végső időpontja a határnap 24-ik órája. · ' .
13. Választópolgár az ajánlóívének megnyitásakor azt nyilatkozta ,hogy "X párt színeiben indul; azonban az "X" párt helyi szervezete kijelentette, hogy nem tekinti támogatottjának, jelöltjének. Előfordult, hogy egy pártnak ugyanabban az időszakban két vagy több önmagát legitimnek tekintő helyi szervezete működik. Ki dönti el, a két vagy több helyi pártszervezet vitáját arról, , hogy a jelöltek közül melyik a párt legitim jelöltje?
Ha a jelölt nyilatkozata ellentmond a párt nyilatkozatának, az ajánlóív megnyitásakor; illetve a jelölt, bejelentésekor a nyilatkozatot tevő párt álláspontja a mérvadó. A választási bizottság az alakilag megfelelő bejelentéséket akkor is fogadja el, ha az adott. párt vagy társadalmi szervezet ugyanazon településen, vagy egyéni választókerületben már más jelöltet is indított. A jelölt nyilvántartásba vétele ellen az érintettek jogorvoslattal élhetnek.
14. Ha az egyéni választókerületben, vagy kislistán két azonos családi és utónevű személy indul párt, társadalmi szervezet jelöltjeként, vágy független jelöltként; mi módon lehet a szavazólapon őket megkülönböztetni? (Pl. lakcím feltüntetése lehetséges-e?) Ebben az esetben a jelöltek névét hogyan kell ábécé sorrendben feltüntetni?
Ha egy ajánlóív megnyitása után olyan családi és utónevű jelöltnek ajánlott személy számára nyitnak ajánlóívet, akinek családi és utóneve megegyezik a már korábban, megnyitott ajánlóíven szereplő jelölt családi és utónevével, akkor az ajánlóívet később megnyitó személy gondoskodik arról, hogy megkülönböztethetőek legyenek egymástól. A megkülönböztetés módját az ajánlóívet később megnyitó választópolgár határozza meg. (Pl. megkülönböztető betűjelzés, lakcím, második utónév feltüntetésével.) Az ezzel kapcsolatos nyilatkozatot legkésőbb a jelöltbejelentéssel egyidejűleg kell megtenni.
15. "Titkos" és levélben küldött jelölés esetén az azonos nevű személyekre érkezett ajánlást - amennyiben nem tartalmazza a megkülönböztető jelzést - hol kell számításba venni?
Az azonos családi és utónevű jelöltek közül az köteles magát megkülönböztetni, aki az ajánlóívet később nyitotta meg. Abban az esetben, ha nem állapítható meg, hogy az ajánlást az azonos nevű személyek közül, melyik személyre adták, a választási bizottság az ajánlóívet elsőként megnyitó jelölthöz számolja a kérdéses ajánlásokat. Abban az esetben, hogyha valamennyi azonos nevű jelölt megkapta a jelöléséhez szükséges ajánlásokat, akkor a választási bizottság nem köteles a nem tisztázható ajánlásokat az egyes jelöltekhez hozzárendelni.
16. A választókerület választópolgárainak 1, illetve 3%-ának megállapításánál mikori állapotot kell figyelembe venni?
A választók nyilvántartása kifüggesztésekor tartalmazza a választópolgárok számát is. A helyi választási bizottság az 1, illetve 3%-ot ehhez a számhoz viszonyítva állapítja meg.
17. Kétszavazatos választási rendszerben csak az állandó lakóhely szerinti egyéni választókerületben induló jelöltre, vagy a település bármely egyéni választókerületi jelöltjére adható-e ajánlás?
Kétszavazatos választási rendszerben csak a választópolgár állandó lakóhelye szerinti egyéni választókerületi jelöltre adható ajánlás. A törvény 25.§ (1) bekezdésében megjelölt választókerületen az egyéni választókerületet kell érteni.
18. Amennyiben két vagy több párt minden egyéni választókerületben közös jelöltet állít, ez megalapozza-e az önálló listaállítás lehetőségét?
A választási törvény 29. §-a tartalmazza az önálló listaindítás, a 30. § a közös listaindítás feltételeit. A választási törvény 29. § (1 ) bekezdése alapján önálló listát csak önálló egyéni választókerületi jelölések alapján lehet indítani. Közös egyéni választókerületi jelölésekkel csak közös listát lehet indítani.
19. A kétszavazatos választási rendszerben egy párt vagy trásadalmi szervezet, ha a törvényben előírt feltételeket külön–külön teljesítette, indíthat-e egy önálló listát és egy közös listát is?
A kétszavazatos választási rendszerben egy párt, társadalmi szervezet ha a törvényben előírt feltételeket a törvény 29. § és 30. §-a alapján is teljesítette, jogosult egy önálló és egy közös lista idítására.
20. A választási törvény 26. § (2) bekezdése kimondja, hogy személyesen, vagy hivatalhoz megküldött levélben lehet ajánlani. Értelmezhető-e úgy, hogy a pártok, társadalmi szervezetek összegyűjtik a teljeskörűen kitöltött ajánlást és beviszik a hivatalhoz, vagy több darabot együttesen vagy egy borítékban postán beküldenek az ajánlóívhez való csatolás céljából?
A jelöltek, pártok, társadalmi szervezetek a teljeskörűen kitöltött ajánlásokat a választópolgároktól összegyűjthetik és bevihetik a polgármesteri hivatalhoz, vagy azt postán is odaküldhetik. A választási törvény ezzel kapcsoaltos tilalmat nem tartalmaz, s ezzel összefüggésben a formanyomtatvány használatát sem teszi kötelezővé. Így egy, vagy együttesen több választópolgárnak is joga van ahhoz, hogy nevének, lakcímének személyi számának és saját kezű aláírásának egyidejű közlésével jelöltet ajánljon.
21. Ha a jelölt a jelölésről írásban lemond, erről kell-e tájékoztatni a választókerület választópolgárait?
A választókerület választópolgárait a jelölt lemondásáról tájékoztatni kell. A tájékoztatás módja megegyezik a korábbi közzététel módjával.
22. Az adatlapokon szerepelhet-e a megválasztott polgármester neve, személyi száma, lakcíme?
Az országos összesítéshez használandó adatlapokon szerepelhet a meg 9
választott polgármester személyi száma és lakcíme is. Ez utóbbi adatokat azonban csak a polgármesterséget elnyert jelölt azonosítására lehet használni. Ezeket az adatokat az Országos Választási Bizottság nem hozza nyilvánosságra.
23. A párt, társadalmi szervezet nevét milyen formában kell feltüntetni a szavazólapon?
A pártoknak, társadalmi szervezeteknek a neve a szavazólapon úgy kerüljön feltüntetésre, ahogy azt a hivatalos alapító okirat tartalmazza. A választási munkacsoport jogosult az alapító okirat megtekintésére.
24. A független jetöltség tényét milyen formában kelt a szavazólapon szerepeltetni?
A "független jelölt" megnevezést a párt és társadalmi szervezetek neveinek írásánál használt betűtípussal, kisbetűvel kell a szavazólapokon feltüntetni.
25. Közös jelölés esetén a polgármester szavazólapján, illetőleg a listás szavazólapon melyik párt, társadalmi szervezet jelvényének lenyomatát kell feltüntetni?
Közös jelölés esetén a közösen jelölő két vagy több párt, társadalmi szervezet jelvényének lenyomatát külön-külön fel kel! tüntetni. Azonban lehetőség van arra, hogy a közösen jelölő pártok, társadalmi szervezetek közös jelvénylenyomatát jelentsék be a választási bizottsághoz.
26. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény 36. § (2) bekezdése szerint a jelöltre, illetőleg a listára szavazni a jelölt, illetőleg a párt, társadalmi szervezet neve melletti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet. A 36. § (4) bekezdésének b) pontja szerint, érvénytelen az a szavazat, amelyből nem tehet kétséget kizáró módon megállapítani, hogy a választópolgár kire, illetőleg melyik listára szavazott. Ellentétes-e a törvény két rendelkezése?
A két rendelkezés látszólagos ellentmondásának feloldása érdekében az Országos Választási Bizottság úgy foglal állást, hogy a választási törvény 36. § (4) bek. b) pontjából következően - a választópolgár akarata érvényesülésének biztosítása érdekében - azt a szavazatot is érvényesnek kell tekinteni, mely ugyan nem felel meg a törvény 36. § (2) bekezdésében írtaknak, de abból a választópolgár akarata egyértelműen megállapítható.
27. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. tv-ben foglaltak miként értelmezhetők a fogva tartottak esetén?
Fogva tartottak a helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választások alkalmával abban az esetben élhetnek szavazati jogukkal, ha fogva tartásuk helye az állandó lakóhely szerinti szavazókör területén van. Ebben az esetben kérhetik a szavazatszámláló bizottságot mozgóurnás szavazás biztosítására.
28. A kislistás szavazóköri eredményt megállapító jegyzőkönyvek c) oldalára a jelöltek - nagy számuk miatt - nem férnek el. (30 hely van, s már van olyan telepütés, ahol a megnyitott ajánlóívek száma meghaladja a 40-et.) Hogyan kell a jegyzőkönyvet kitölteni?
Abban az esetben, hogyha az előre elkészített nyomtatványok c) oldalának a jelölteket, vagy listákat felsoroló rovatai nem bizonyulnak elegendőnek, akkor pótlapokat kell használni. A jegyzőkönyv első c) oldalán fel kell tüntetni a szavazólapon szereplő jelöltek, illetve listák számát.